Szupermarket POS marketing

Megvezetnek a supermarketek

A nagy áruházláncokban a bejárattól kezdve az orrunknál fogva terelgetnek minket olyan árucikkekhez, amiket meg sem akartunk venni, és mikor kijövünk egyáltalán nem az van a kosarunkban, amiért indultunk. De mégis hogy érik ezt el?

Sokkal többet vásárolunk, mint amennyire szükségünk lenne, használati tárgyakból és ruhából éppúgy, mint élelmiszerből, ebben már nincs is semmi új. Aztán a felhalmozott, fölösleges élelmiszer egy részét megesszük, mert sajnáljuk kidobni, és hízunk tőle, a maradékot azonban végül csak kidobjuk, ezt mutatja legalábbis, hogy az európai háztartásokban a megvásárolt élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukában landol. Nem tudatosan és célirányosan vásárolunk, ez is közhely, a felmérések szerint a megvásárolt áru 70 százalékát hirtelen felindulásból vesszük, meglátjuk, és vizuális indíttatásra a kosárba pakoljuk. A nagy élelmiszerláncok, hipermarketek pedig meg is tesznek mindent, annak érdekében, hogy minél több áruval, és minél kevesebb pénzzel hagyjuk el az áruházat.
A szupermarketek egyik legáltalánosabb trükkje a hatalmas bevásárlókocsi. Lehet, hogy eddig fel sem tűnt, de figyeljük meg egyszer milyen óriási kocsikat alkalmaznak a nagy élelmiszer diszkontok. Elég hülyén néz ki a hatalmas kocsiban egy kenyér, meg egy fogkrém, ezért gyorsan pakolni kezdünk, amíg meg nem telik egy kicsit jobban a kocsi. Ráadásul a tolós kocsit még cipelni sem kell, így nincs az az érzésünk, - mint például egy nehéz kosár esetében, - hogy már megint mennyi mindent vettünk, haza se tudjuk vinni.
Az alapvető és fontos élelmiszereket, árucikkeket, mint a kenyér, tej, vécépapír, sosem a bolt elején találjuk, hanem hátul, hogy át kelljen érte caplatni az egész üzleten, és közben még sok egyebet is bepakoljunk a hatalmas kocsinkba. Ezeket az alapvető termékeket nem csak eldugják, de jellemzően igen alacsony áron kínálják, az ember ugyanis hajlamos a jóval olcsóbb és gyakran fogyasztott élelmiszerért bemenni a szupermarketbe, és közben számos egyéb, szükségtelern dolgot is beszerez. Bár a tej és a kenyér hátul van, a bejáratnál előszeretettel helyeznek el gyümölcsös pultokat, ez ugyanis éhséget gerjeszt, és az éhes ember ugye többet vásárol. Ugyanezt a célt szolgálja a helyben sütött pékáru egész boltot belengő illata.
A bolt hátsó részéhez, ahol az alapvető élelmiszerket kínálják, jól megrakodott polc-sorok vezetnek, mintegy mutatják az utat, hogy merre menjük. Bizony, a nagy szupermarketekben vezetnek minket, - néha a padló enyhe lejtése mutatja nekünk a kötelező haladási irányt, - azt mi csak hisszük, hogy magunk döntjük el az utat. Útközben pedig rengeteg akcióval találkozunk, legáltalánosabb az egyet fizet kettőt kap, vagy a harmadik ingyen van akció, így aztán hazaviszünk három folteltávolítót, miközben egyet sem akartunk venni.
Szemmagasságban (80-140 cm) a kevésbé fontos, ám nagy hasznot hozó áruk és a nagyobb márkák sorakoznak, ezekért a helyekért nem ritkán fizetni is kell a gyártónak, hiszen innen jobban fogy az áru, mint az alsó polcokról, olvashatjuk a Hulladék Munkaszövetség Bolti trükkök című kiadványában is. Aztán mire otthonosan mozognánk a boltban, és azt gondolnánk, hogy csak gyorsan berohanok kenyérét, vagy éppen csak befutok a drogériába egy fogkeféért, addigra átrendezik az egész üzletet, mindent átpakolnak valahová máshova, hogy még véleltlenül se találjuk meg, amit keresünk, viszont ráleljünk valami új dologra, amit nem is akartunk megvenni.

De egyéb, pszichológiai trükköket is bevetnek a nagy áruházláncok, az akciós árukat hirdető plakátokat például többnyire nem nyomtatják, hanem kézzel írják. A dinamikus betűk a bolt bejáratánál ugyanis azt a képzetet keltik, hogy az áruból már nincs sok, sietni kell, hogy nekünk is jusson. Az is gyakori, hogy az akciós áru mellé, hasonló jellegű, de nem akciós terméket pakolnak, így könnyen összekeverhetjük, vagy megkívánjuk inkább a szebb csomagolású, drágábbat. Az pedig már közhely, hogy a pénztárhoz csupa olyan dolgot pakolnak, amit egy gyerek biztosan meg akar venni, hogy még véletlenül se távozhassunk a boltból csoki, rágó, gumicukor nélkül.
Ezek már annyira bevett, általános trükkök, hogy minden új szupermarket építésénél alapnak számítanak. A nagy áruházláncok ma már komoly technikai berendezéseket is bevetnek az áru eladására. Nem egy helyen például illatpatronokkal szagosítják a levegőt, a gondos technikai körülmények között kikevert illat természtesen nyugalmat áraszt, beivódik az áruba, és így a vevő emlékezetébe is. Szintén nyugtatásra szolgál a halk zene, ami azt közvetíti a vásárló felé, hogy nem kell rohanni, ráér nyugodtan vásárolni a kellemes hőmérsékletűre fűtött, vagy nyáron éppen hűtött boltban. Van, hogy a polcokra mozgásérzékelőt szerelnek, és mikor elhaladunk előtte, az áru, amit a forgalmazó nagyon szeretne, hogy megvegyünk, megszólít minket. Egyes helyeken kamerával tesztelik az új áruk és a csomagolás által kiváltott reakciókat, egyszóval a nagy áruházláncak tényleg mindent megtesznek, hogy minél több árut vegyünk le a polcról. Ha ezt szeretnénk elkerülni, nem árt minden bevásárlás előtt listát írni, és amennyire tudunk, ragaszkodjuk a kis cetlinkhez, bár amint láttuk, nem lesz könnyű.
[origo]