2009. május 21., csütörtök
PÓTZH eredményk
IMXW4Z, SPA2CP, HIUC8V, UGSS01, B49Q89 és P0AJ09 kódú hallgatók Marketing MM tárgyból aláírást szereztek, így vizsgára bocsáthatók!
2009. május 17., vasárnap
2009. május 12., kedd
SZOLGÁLTATÁS MARKETING PÓT ZH IDŐPONT
SZOLGÁLTATÁS MARKETING PÓT ZH IDŐPONT:
2009.05.15-én pénteken 9:00 -kor az Agrárgazdaságtani gyakorlóban lesz.
2009. május 11., hétfő
2009. május 8., péntek
2009. április 26., vasárnap
Marketing kiskérdések UPDATE!!!
01. Mi a szükséglet?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
24. Milyen típusú marketingkutatási adatokat ismer? (5db)
25. Milyen fő megkérdezési módszereket ismer?
26. Mi jellemzi a zárt kérdéseket?
27. Mi jellemzi a nyitott kérdéseket?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
24. Milyen típusú marketingkutatási adatokat ismer? (5db)
25. Milyen fő megkérdezési módszereket ismer?
26. Mi jellemzi a zárt kérdéseket?
27. Mi jellemzi a nyitott kérdéseket?
Élelmiszermarketing kiskérdések UPDATE!!!
01. Mi a szükséglet?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
24. Milyen típusú marketingkutatási adatokat ismer? (5db)
25. Milyen fő megkérdezési módszereket ismer?
26. Mi jellemzi a zárt kérdéseket?
27. Mi jellemzi a nyitott kérdéseket?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
24. Milyen típusú marketingkutatási adatokat ismer? (5db)
25. Milyen fő megkérdezési módszereket ismer?
26. Mi jellemzi a zárt kérdéseket?
27. Mi jellemzi a nyitott kérdéseket?
2009. április 25., szombat
2009. április 24., péntek
2009. április 20., hétfő
2009. április 15., szerda
2009. március 10., kedd
2009. február 22., vasárnap
Élelmiszermarketing kiskérdések ÉM1, ÉM2
01. Mi a szükséglet?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
Marketing kiskérdések MM1, MM2
01. Mi a szükséglet?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
02. Mi az igény?
03. Mi a kereslet?
04. Ismertesse a marketing-mix elemeit (4P)!
05. Mi a marketing célja?
06. Milyen három fő jellemző szerint szegmentálható a fogyasztói piac?
07. Soroldd fel a magatartási szegmentáció öt fő összetevőjét!
08. Soroldd fel a pszichografikai szegmentáció két fő összetevőjét!
09. Soroldd fel a profil szegmentáció három fő összetevőjét!
10. Mi a piacszegmentáció definíciója?
11. Rajzolja le a sikeres termékfejlesztés folyamatát!
12. Írjon 5 példát az ötletgyártási módszerekre.
13. Milyen négy tényezőre keresik a választ a szakemberek piaci tesztelés során fogyasztási cikkek esetén?
14. Széles körű piaci bevezetés esetén milyen piacra lépési taktikákat ismer? (a mikor a lényeges!)
15. Mik a legfontosabb potenciális fogyasztók jellemzői termékbevezetésnél?
16. Mik az elfogadási folyamatot befolyásoló tényezők?
17. Rajzolja le a PLC görbét!
18. Ismertesse "7 O" kérdéslistát!
19. Ismertesse a referenciacsoport definícióját!
20. Sorolja fel a referenciacsoportok fajtáit!
21. Mi az az attitűd?
22. Milyen vásárlási szerepeket ismer?
23. Mik a döntési folyamat szakaszai?
2009. február 17., kedd
2009. február 16., hétfő
2009. január 18., vasárnap
Szupermarket POS marketing
Megvezetnek a supermarketek
A nagy áruházláncokban a bejárattól kezdve az orrunknál fogva terelgetnek minket olyan árucikkekhez, amiket meg sem akartunk venni, és mikor kijövünk egyáltalán nem az van a kosarunkban, amiért indultunk. De mégis hogy érik ezt el?
Sokkal többet vásárolunk, mint amennyire szükségünk lenne, használati tárgyakból és ruhából éppúgy, mint élelmiszerből, ebben már nincs is semmi új. Aztán a felhalmozott, fölösleges élelmiszer egy részét megesszük, mert sajnáljuk kidobni, és hízunk tőle, a maradékot azonban végül csak kidobjuk, ezt mutatja legalábbis, hogy az európai háztartásokban a megvásárolt élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukában landol. Nem tudatosan és célirányosan vásárolunk, ez is közhely, a felmérések szerint a megvásárolt áru 70 százalékát hirtelen felindulásból vesszük, meglátjuk, és vizuális indíttatásra a kosárba pakoljuk. A nagy élelmiszerláncok, hipermarketek pedig meg is tesznek mindent, annak érdekében, hogy minél több áruval, és minél kevesebb pénzzel hagyjuk el az áruházat.
A szupermarketek egyik legáltalánosabb trükkje a hatalmas bevásárlókocsi. Lehet, hogy eddig fel sem tűnt, de figyeljük meg egyszer milyen óriási kocsikat alkalmaznak a nagy élelmiszer diszkontok. Elég hülyén néz ki a hatalmas kocsiban egy kenyér, meg egy fogkrém, ezért gyorsan pakolni kezdünk, amíg meg nem telik egy kicsit jobban a kocsi. Ráadásul a tolós kocsit még cipelni sem kell, így nincs az az érzésünk, - mint például egy nehéz kosár esetében, - hogy már megint mennyi mindent vettünk, haza se tudjuk vinni.
Az alapvető és fontos élelmiszereket, árucikkeket, mint a kenyér, tej, vécépapír, sosem a bolt elején találjuk, hanem hátul, hogy át kelljen érte caplatni az egész üzleten, és közben még sok egyebet is bepakoljunk a hatalmas kocsinkba. Ezeket az alapvető termékeket nem csak eldugják, de jellemzően igen alacsony áron kínálják, az ember ugyanis hajlamos a jóval olcsóbb és gyakran fogyasztott élelmiszerért bemenni a szupermarketbe, és közben számos egyéb, szükségtelern dolgot is beszerez. Bár a tej és a kenyér hátul van, a bejáratnál előszeretettel helyeznek el gyümölcsös pultokat, ez ugyanis éhséget gerjeszt, és az éhes ember ugye többet vásárol. Ugyanezt a célt szolgálja a helyben sütött pékáru egész boltot belengő illata.
A bolt hátsó részéhez, ahol az alapvető élelmiszerket kínálják, jól megrakodott polc-sorok vezetnek, mintegy mutatják az utat, hogy merre menjük. Bizony, a nagy szupermarketekben vezetnek minket, - néha a padló enyhe lejtése mutatja nekünk a kötelező haladási irányt, - azt mi csak hisszük, hogy magunk döntjük el az utat. Útközben pedig rengeteg akcióval találkozunk, legáltalánosabb az egyet fizet kettőt kap, vagy a harmadik ingyen van akció, így aztán hazaviszünk három folteltávolítót, miközben egyet sem akartunk venni.
Szemmagasságban (80-140 cm) a kevésbé fontos, ám nagy hasznot hozó áruk és a nagyobb márkák sorakoznak, ezekért a helyekért nem ritkán fizetni is kell a gyártónak, hiszen innen jobban fogy az áru, mint az alsó polcokról, olvashatjuk a Hulladék Munkaszövetség Bolti trükkök című kiadványában is. Aztán mire otthonosan mozognánk a boltban, és azt gondolnánk, hogy csak gyorsan berohanok kenyérét, vagy éppen csak befutok a drogériába egy fogkeféért, addigra átrendezik az egész üzletet, mindent átpakolnak valahová máshova, hogy még véleltlenül se találjuk meg, amit keresünk, viszont ráleljünk valami új dologra, amit nem is akartunk megvenni.
De egyéb, pszichológiai trükköket is bevetnek a nagy áruházláncok, az akciós árukat hirdető plakátokat például többnyire nem nyomtatják, hanem kézzel írják. A dinamikus betűk a bolt bejáratánál ugyanis azt a képzetet keltik, hogy az áruból már nincs sok, sietni kell, hogy nekünk is jusson. Az is gyakori, hogy az akciós áru mellé, hasonló jellegű, de nem akciós terméket pakolnak, így könnyen összekeverhetjük, vagy megkívánjuk inkább a szebb csomagolású, drágábbat. Az pedig már közhely, hogy a pénztárhoz csupa olyan dolgot pakolnak, amit egy gyerek biztosan meg akar venni, hogy még véletlenül se távozhassunk a boltból csoki, rágó, gumicukor nélkül.
Ezek már annyira bevett, általános trükkök, hogy minden új szupermarket építésénél alapnak számítanak. A nagy áruházláncok ma már komoly technikai berendezéseket is bevetnek az áru eladására. Nem egy helyen például illatpatronokkal szagosítják a levegőt, a gondos technikai körülmények között kikevert illat természtesen nyugalmat áraszt, beivódik az áruba, és így a vevő emlékezetébe is. Szintén nyugtatásra szolgál a halk zene, ami azt közvetíti a vásárló felé, hogy nem kell rohanni, ráér nyugodtan vásárolni a kellemes hőmérsékletűre fűtött, vagy nyáron éppen hűtött boltban. Van, hogy a polcokra mozgásérzékelőt szerelnek, és mikor elhaladunk előtte, az áru, amit a forgalmazó nagyon szeretne, hogy megvegyünk, megszólít minket. Egyes helyeken kamerával tesztelik az új áruk és a csomagolás által kiváltott reakciókat, egyszóval a nagy áruházláncak tényleg mindent megtesznek, hogy minél több árut vegyünk le a polcról. Ha ezt szeretnénk elkerülni, nem árt minden bevásárlás előtt listát írni, és amennyire tudunk, ragaszkodjuk a kis cetlinkhez, bár amint láttuk, nem lesz könnyű.
[origo]
A nagy áruházláncokban a bejárattól kezdve az orrunknál fogva terelgetnek minket olyan árucikkekhez, amiket meg sem akartunk venni, és mikor kijövünk egyáltalán nem az van a kosarunkban, amiért indultunk. De mégis hogy érik ezt el?
Sokkal többet vásárolunk, mint amennyire szükségünk lenne, használati tárgyakból és ruhából éppúgy, mint élelmiszerből, ebben már nincs is semmi új. Aztán a felhalmozott, fölösleges élelmiszer egy részét megesszük, mert sajnáljuk kidobni, és hízunk tőle, a maradékot azonban végül csak kidobjuk, ezt mutatja legalábbis, hogy az európai háztartásokban a megvásárolt élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukában landol. Nem tudatosan és célirányosan vásárolunk, ez is közhely, a felmérések szerint a megvásárolt áru 70 százalékát hirtelen felindulásból vesszük, meglátjuk, és vizuális indíttatásra a kosárba pakoljuk. A nagy élelmiszerláncok, hipermarketek pedig meg is tesznek mindent, annak érdekében, hogy minél több áruval, és minél kevesebb pénzzel hagyjuk el az áruházat.
A szupermarketek egyik legáltalánosabb trükkje a hatalmas bevásárlókocsi. Lehet, hogy eddig fel sem tűnt, de figyeljük meg egyszer milyen óriási kocsikat alkalmaznak a nagy élelmiszer diszkontok. Elég hülyén néz ki a hatalmas kocsiban egy kenyér, meg egy fogkrém, ezért gyorsan pakolni kezdünk, amíg meg nem telik egy kicsit jobban a kocsi. Ráadásul a tolós kocsit még cipelni sem kell, így nincs az az érzésünk, - mint például egy nehéz kosár esetében, - hogy már megint mennyi mindent vettünk, haza se tudjuk vinni.
Az alapvető és fontos élelmiszereket, árucikkeket, mint a kenyér, tej, vécépapír, sosem a bolt elején találjuk, hanem hátul, hogy át kelljen érte caplatni az egész üzleten, és közben még sok egyebet is bepakoljunk a hatalmas kocsinkba. Ezeket az alapvető termékeket nem csak eldugják, de jellemzően igen alacsony áron kínálják, az ember ugyanis hajlamos a jóval olcsóbb és gyakran fogyasztott élelmiszerért bemenni a szupermarketbe, és közben számos egyéb, szükségtelern dolgot is beszerez. Bár a tej és a kenyér hátul van, a bejáratnál előszeretettel helyeznek el gyümölcsös pultokat, ez ugyanis éhséget gerjeszt, és az éhes ember ugye többet vásárol. Ugyanezt a célt szolgálja a helyben sütött pékáru egész boltot belengő illata.
A bolt hátsó részéhez, ahol az alapvető élelmiszerket kínálják, jól megrakodott polc-sorok vezetnek, mintegy mutatják az utat, hogy merre menjük. Bizony, a nagy szupermarketekben vezetnek minket, - néha a padló enyhe lejtése mutatja nekünk a kötelező haladási irányt, - azt mi csak hisszük, hogy magunk döntjük el az utat. Útközben pedig rengeteg akcióval találkozunk, legáltalánosabb az egyet fizet kettőt kap, vagy a harmadik ingyen van akció, így aztán hazaviszünk három folteltávolítót, miközben egyet sem akartunk venni.
Szemmagasságban (80-140 cm) a kevésbé fontos, ám nagy hasznot hozó áruk és a nagyobb márkák sorakoznak, ezekért a helyekért nem ritkán fizetni is kell a gyártónak, hiszen innen jobban fogy az áru, mint az alsó polcokról, olvashatjuk a Hulladék Munkaszövetség Bolti trükkök című kiadványában is. Aztán mire otthonosan mozognánk a boltban, és azt gondolnánk, hogy csak gyorsan berohanok kenyérét, vagy éppen csak befutok a drogériába egy fogkeféért, addigra átrendezik az egész üzletet, mindent átpakolnak valahová máshova, hogy még véleltlenül se találjuk meg, amit keresünk, viszont ráleljünk valami új dologra, amit nem is akartunk megvenni.
De egyéb, pszichológiai trükköket is bevetnek a nagy áruházláncok, az akciós árukat hirdető plakátokat például többnyire nem nyomtatják, hanem kézzel írják. A dinamikus betűk a bolt bejáratánál ugyanis azt a képzetet keltik, hogy az áruból már nincs sok, sietni kell, hogy nekünk is jusson. Az is gyakori, hogy az akciós áru mellé, hasonló jellegű, de nem akciós terméket pakolnak, így könnyen összekeverhetjük, vagy megkívánjuk inkább a szebb csomagolású, drágábbat. Az pedig már közhely, hogy a pénztárhoz csupa olyan dolgot pakolnak, amit egy gyerek biztosan meg akar venni, hogy még véletlenül se távozhassunk a boltból csoki, rágó, gumicukor nélkül.
Ezek már annyira bevett, általános trükkök, hogy minden új szupermarket építésénél alapnak számítanak. A nagy áruházláncok ma már komoly technikai berendezéseket is bevetnek az áru eladására. Nem egy helyen például illatpatronokkal szagosítják a levegőt, a gondos technikai körülmények között kikevert illat természtesen nyugalmat áraszt, beivódik az áruba, és így a vevő emlékezetébe is. Szintén nyugtatásra szolgál a halk zene, ami azt közvetíti a vásárló felé, hogy nem kell rohanni, ráér nyugodtan vásárolni a kellemes hőmérsékletűre fűtött, vagy nyáron éppen hűtött boltban. Van, hogy a polcokra mozgásérzékelőt szerelnek, és mikor elhaladunk előtte, az áru, amit a forgalmazó nagyon szeretne, hogy megvegyünk, megszólít minket. Egyes helyeken kamerával tesztelik az új áruk és a csomagolás által kiváltott reakciókat, egyszóval a nagy áruházláncak tényleg mindent megtesznek, hogy minél több árut vegyünk le a polcról. Ha ezt szeretnénk elkerülni, nem árt minden bevásárlás előtt listát írni, és amennyire tudunk, ragaszkodjuk a kis cetlinkhez, bár amint láttuk, nem lesz könnyű.
[origo]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)